2.fejezet-Két óra utazás a csomagtartóban,nagyon élveztem...-.-"

Sziasztok!Elnézést a késésért,szörnyen röstellem.De valamikor tanulnom is kell a következő dogákra -.-

Ez most egy kis lényegtelen fejezetecske,de a következő már egész lényeges lesz.Megmutatkozik Arsen Therror.Remélem tetszik!Jó olvasást!=D

-Ugye,szivatsz?-tűrtem hátra az egyik vörös,göndörkés tincsem.Magában nem lenne olyan rossz,hogy Arsen vigyáz rám,de már nyolc védencét kinyírta...

-Csomagolj!-adta az utasítást Vane,majd elviharzott és előrángatta a bőröndömet.

-Mi?!-kérdeztem kicsit dühösen.-Én itt lakom!Nem fogok megfutamodni,még Arsen Therror elől sem!Vane elkezdte bedobálni a cuccaimat és az ő cuccait a táskába.Beletúrtam a hajamba,majd egy cseppet sem nőiesen ráhorkantottam.

Bezipzározta a bőröndöt és az ajtó elé hajította,telepakolta pénzzel a tárcáját.

-Gyere!-szólt rám.

-Nem.-mondtam nyugodtan.Vane vérben forgó szemekkel megindult felém,elkapta derekam és magához szorított.

-Vagy kijössz önszántadból,vagy felveszlek a vállamra,bedoblak a csomagtartóba és úgy utazunk.Na,szépségem,melyiket választod?

-Nem megyek sehova.-ismételtem meg.A következő pillanatban Vane hátán lógtam,égbe meredő fenékkel.Rúgtam és kapálóztam,de Vane úgy indult meg velem a és a bőrönddel mintha egy nyulat cipelne csak.Ütöttem a hátát,teljes erőmből,de tudtam,hogy semmit nem ér ellene,hiszen ő tisztavérü démon.Felnyitotta a csomagtartót,és csak úgy egyszerűen bedobott.

-Vane!Te rohadt szemétláda!-ordítottam,mikor le is csukta.-Soha többé ne szólj hozzám!

Isten bizony toporzékolni lett volna kedvem mérgemben.Körülbelül két órát utaztunk,amikor végre megállt a kocsi.Hallottam Vane lépteit.Na megálljon csak...Amint felnyitotta a csomagtartót,meglendítettem a lábam és fejbe rúgtam.

-Most már jobban érzed magad?-mondta maró gúnnyal a hangjában.

Kipattantam a csomagtartóból,levágtam az ajtót,félrelöktem Vane-t,és betrappoltam a kikövezett feljáróra.

-Hol vagyunk?-kérdeztem morcosan.

-A nyaralómban.-mondta Vane mosolyogva.

-És hol van a nyaralód?-kérdeztem.

-A helyén.

-Nagyon vicces vagy…mondhatom…

Vane a hátam  mögé suhant úgy ölelt át.

-Most mit akarsz,hogy kibékítselek?Fingjak gyémántot?Mert megteszem,csak,hogy tudd.-suttogta.

-Honnan veszed,hogy nem követett minket?-kérdeztem kötekedve.

Vane öntelt mosolyt villantott.-Elfedés.-vigyorgott.Az elfedés egy varázslat,ami semlegesíti a szagokat a nyomokat,egyszóval mindent ami egy vagy két személy után maradt.

-Ne hidd,hogy megbocsátottam,hogy az akaratom ellenére,elvittél a házamból,bedobva a csomagtartóba!

-Jólvanna….-emelte égnek a szemét Vane.-Sajnálom..oké?

Olyan érzésem támadt mintha figyelnének…

-Menjünk be.-mondtam Vanenek,halkan szinte suttogva,miközben kémleltem a környéket.Ahol semmit és senkit nem láttam.Vane hozta a bőröndöt,körbevezetett a házban,amiben pechemre csak egy hálószoba volt…Miközben ide mentünk be,ártatlan arcot vágva szembefordultam vele az ajtóban.

-Nagyon kár,hogy csak ez az egy hálószoba van…-kezdtem bele.

-Szerintem nem annyira.-villantott kaján vigyort felém.

-És remélem a kanapé is kényelmes.-ezzel kulcsra zártam az ajtót az orra előtt.

-Boszorkány…-mondta Vane,de hallottam a hangján,hogy mosolyog.

-Démon…-horkantottam.

Ledobtam a bőröndöt az ágyra,aztán úgy döntöttem lezuhanyozok.Megengedtem a fürdőben a forró vizet,addig alaposan körbenéztem a szobában.Világoskék falak,sötét,majdnem fekete bútorok ugyanilyen színű sötétítő függönyökkel.Az ágy hatlmas volt,fémkerettel.Úgy összességében nem néz ki rosszul.-nyugtáztam magamban.Aztán észrevettem,hogy a kádból már majdnem kifolyt a víz,ezért odasiettem és elzártam.Miközben a fürdőkádban üldögéltem meghallottam,hogy Vane odalent zenét hallgat.Chris Brown-International Love.Magamban elmosolyodtam.Hajat mostam,megszárítottam majd,egy törölközőbe csavarva kiléptem a szobába.Felvettem egy tundra bugyit,és a kedvenc lila kombinémat.A hajamat felkötöttem,leoltottam a villanyokat és bebújtam a takaró alá.Hamar elaludtam,mivel a kis kocsikázásom a csomagtartóban kicsit megviselt...

Valamikor az éjjel felébredtem arra,hogy lesüllyed mellettem a matrac,és valaki a hátam mögé fekszik.Vane...gondoltam.De mintha kicsit szélesebb vállai lennének...Megfordultam,a sötétben csak a csillogó szemeit láttam.Átöleltem a derekát,az arcomat belefúrtam a feje és a nyaka közötti kis árokba,majd megpusziltam a nyakát.Mélyen beszívtam az illatát...Más a parfümje?Valószínű...Ezután azonnal álomba merültem,annyit éreztem,hogy Vane magunkra húzza a takarót,majd hátra simítja hajam,az ujjai belegabalyodtak a tincsekbe,én pedig egy jóllakott kismacska dorombolásával bújtam hozzá...